Tábori Barabás Andrea

44 éves leszek, Nógrád megyében lakunk. 2006. október 3-án született a kislányom. Rohamos szülésem volt, altattak. Nem sírt fel kb. 10 percig ballonos lélegeztetést kapott. Tábori Dorina Andrea a kislányom neve. 16 éves, de nem olyan mint a legtöbb gyerek, Ő más.

A kislányom tanította meg, mi az önzetlen szeretet, nem csak nekem, hanem a férjemnek is.
Először fel sem fogtam milyen lesz a kislányom, hogy nem tud majd beszélni, járni ellátásra szorul, epilepsziás, de szerencsére már több, mint 2 éve nincsenek rohamai.
A kapcsolatom a kislányommal elég jó. Érzem, sok mindent megért, alap dolgokat, sokat mosolyog, nevet, ami boldoggá tesz. Érzem, hogy szeret a kis szíve, ahogy rám néz a mosolygós szemeivel.
Viszont az most is nehéz, hogy nem tudom, ha fáj valamije, mivel nem tudja megmondani.
Nekem Dorina az egyetlen gyermekem, sokat aggódok érte. Ő egy igazi kincs, az én kincsem.